CLLD = közösségi szinten irányított helyi fejlesztés

A közösségi szinten irányított helyi fejlesztés, mint megközelítés kialakulása és elterjesztése 1991-re nyúlik vissza, amikor az Európai Bizottság elindította a LEADER  közösségi kezdeményezést. A LEADER célja az volt, hogy a vidéki közösségek bevonásával a helyi erőforrásokra és partnerségre építve, egy közösen kialakított stratégia mentén, a különböző ágazatok közötti egymásra épülések erősítésével valósítsák meg az adott térség fejlődését szolgáló beavatkozásokat. A korábban önálló közösségi kezdeményezésként, kizárólag vidékfejlesztési forrásból működő LEADER megközelítés 2014 és 2020 között részben megváltozott. A tagállamoknak lehetősége volt olyan CLLD programokat tervezni, amelyek több Európai Strukturális és Beruházási Alap forrásait is ötvözhetik – nem kizárólag vidéki célterületeken.
A CLLD megközelítés lényege, hogy a helyi társadalom összetételét tükröző akciócsoportok (Helyi Akciócsoport – a továbbiakban HACS) a helyi társadalom bevonásával – egy ún. helyi fejlesztési stratégiában – határozzák meg a közösség szempontjából fontos célokat és beavatkozásokat, valamint a rendelkezésükre álló kereteken belül az ezekre fordítandó fejlesztési forrásokat. Azaz a helyi akciócsoport céljai eléréséhez hosszú távú finanszírozási forrást kap, és eldöntheti, - a meghatározott szabályok betartása mellett - hogy hogyan és mire költi el azt. Ennek érdekében helyi felhívásokat tesz közzé, amelynek keretében helyi szervezetek igényelhetnek támogatást saját fejlesztési elképzeléseik megvalósítására, majd ezek közül az akciócsoport választja ki a helyi fejlesztési stratégiához illeszkedő projekteket.
A CLLD megközelítés alkalmazása rövid és hosszú távon is előnyös – helyi és össztársadalmi szinten egyaránt, mert

• a hagyományos, felülről vezérelt fejlesztési politika helyett teret enged az alulról jövő kezdeményezéseknek, ezáltal eredményesebben képes a valós helyi szükségletekre reagálni és a meglévő helyi erőforrásokra építkezni;
• erősíti az együttműködést a helyi közszféra, a gazdasági, egyházi és civilszervezetek között;
• a tervezésben és a végrehajtásban való részvétel ösztönzésével erősíti a helyi szereplőknek a fejlesztések megvalósításával és működtetésével kapcsolatos elköteleződését;
• megerősíti a helyi szervezeteket, amelyek így hosszú távon képesek lesznek a fejlesztési források hatékonyabb felhasználására;
• a helyi lakosság közvetlen bevonásával nagymértékben javítja a helyi közösség összetartozását, a helyi identitást és végső soron az adott település népességmegtartó erejét.

Magyarország élt az Európai Unió által biztosított lehetőséggel, és megteremtette a jogi, szervezeti és szakmai kereteit annak, hogy városi területeken megalakított helyi partnerségek az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap (ESZA) forrásait felhasználva közösségi és kulturális célú fejlesztéseket, beavatkozásokat valósítsanak meg.
 
A CLLD eszköztől várt eredmények:
Az elvárt eredmény elsődlegesen:

• az integrált, közösségközpontú, alulról építkező, helyi partnerségen alapuló városfejlesztési programok kialakítása;
• a közösségi kapacitások fejlesztése és az innováció ösztönzése (beleértve a társadalmi innovációt is);
• a közösségi irányítás elősegítése a közösségen belüli részvétel növelésével;
• a tartalmas szabadidő-eltöltés lehetőségeinek megteremtése;
• innovatív, egymással és a környezetükkel együttműködni képes, önmagáért tenni akaró és tenni tudó, kezdeményező közösségek, mindezek által fenntartható települések létrejötte.

A prioritási tengely ERFA intézkedése a kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztésére irányul. Az intézkedés célja, hogy a városi helyi akciócsoportok (HACS) a közösségi bevonással készülő helyi fejlesztési stratégiák alapján, az akcióterületek kijelölt közösségi és kulturális tereinek fizikai rehabilitációját, ill. fejlesztését hajtsák végre a társadalom összetartozásának erősítése és helyi gazdaság fellendülése érdekében. Az intézkedés keretében a kulturális és közösségi terek, szolgáltatások fejlesztése, kínálatuk bővítése kap támogatást, lehetőség szerint hozzájárulva a helyi gazdaság fejlesztéséhez is (indikatív célok: városi kulturális intézmények felújítása, illetve eszközfejlesztése; városrészi közösségi terek infrastrukturális felújítása, bővítése, eszközfejlesztése, kreatív, új szolgáltatások befogadására alkalmas térré alakítása; közterek „közösségi tér funkcióinak” bővítése).
A prioritási tengely ESZA intézkedése a helyi közösségszervezésre irányul a városi helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódva. Az intézkedés a közösségi és kulturális infrastruktúra fejlesztésekhez kapcsolódó, azokat kiegészítő közösségszervezési-, és fejlesztési, identitást erősítő, az összetartozást elősegítő tevékenységeket valósít meg (szintén indikatív célok: helyi közösségszervezési tevékenységek; helyi identitást erősítő tevékenységek; megújított infrastruktúra közösségi használatát biztosító megoldások kialakítása, kulturális, közösségi programok szervezése, lebonyolítása; helyi aktivitást, társadalmi szolidaritást elősegítő tevékenységek; helyi, közösségi alapú gazdaságfejlesztési megoldások népszerűsítése, kialakítása, elterjesztése, stb.).